2014. szeptember 20., szombat

A szalmakertészet tündöklése és bukása -

Az elmúlt év tapasztalatai alapján bátran kijelenthetem Neked, hogy a szalmakertészet történet nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnt.

Nagyjából megváltásként cikkezett róla mindenki, és sokan lelkesen vágtunk bele a kritika nélküli használatába.

Elsőként a szalmabála kert fogott meg. Sok előnyét sorolták, többek között nem kell hajolgatni, nem gyomosodik, könnyebb kezelni. Megannyi szép illusztrációval, fényképpel, igazolva láttam a dolgot és belekezdtünk. Te próbáltad már?

Tapasztalataim szerint az alap ötlet kiváló, magasabban van, nem kell hajolgatni, itt viszont megállnak az egyszerű előnyök.

Mi a gond a szalmakerttel (szalmatakarás)?


- A friss, de még az 1 évet áztatott-korhasztott bála is inkább mint "edényzet" funkciót tölthet be, mintsem valódi termőközeget.  Mind az oldalára, mind a lapjára fektetett bálával próbálkoztam, a siker nagyon szerény volt, amennyiben a leírásokban szereplő, vizelettel és némi érett marhatrágyával beindított komposztálódásra bíztam az ügyet. Egyszerűen nem alakult ki benne olyan közeg, amiben a magok életképesek lettek volna, a kihajtott csírák egyszerűen elhaltak.

- A másik gond a kiszáradás. Még a jól tömörített bála is rengeteg levegőt tartalmaz, ez elsőre jónak tűnik, de valójában pillanatok alatt kiszárad, és az amúgy is gyengécske magfiak egyenes úton jutnak a csira mennyországba.

Miről nem beszélnek a szalmabálás sikersztorik?


- Használjuk a szalmabálát arra amire való! Hagyjuk kicsit ázni had puhuljon komposztálódjon, majd alakítsunk ki benne megfelelő méretű ültető gödröket, azokat töltsük fel komposzttal kevert jóféle fekete földdel, öntözzük szükség szerint és máris van egy vagány dézsánk, kaspónk, virágládánk.
Ami persze max 2 év alatt szépen elkorhad, és mehet a komposztra, tehát azon túl, hogy látványos, még környezetbarát megoldást is választasz a szalmabála kertészkedéssel!

Vessünk szimplán szalmába krumplit!


Tavasszal csodás sztorik lepik el az internetet, hihetetlennek tűnő kertészeti metódusokról. Ezek egy része általunk is kipróbált és működik. Egy része viszont vagy a leírás hiányossága vagy a mi ügyetlenségünk miatt, de nem akar sikerülni. Ebből a csokorból a krumplitermesztéssel kapcsolatosak voltak idén a legnagyobb számban, gondoltuk kipróbáljuk ezt: mely szerint a krumplit csak elszórjuk a csupasz földön, meg hintjük némi fahamuval, majd jócskán szalmával és már csak locsolni kell a boldogsághoz.

Hogyan történt ez a valóságban?


Már tavaly elkezdtük a területen építeni a talajt, ami többszöri szalmatakarásból állt. Egy kb 30m2 es részt szántunk erre. Tavasszal a rendkívül időtakarékos módszert megismerve, előbb jól beáztatott kartonnal takartuk a földet, majd meghintettük fahamuval, illetve komposztot is szórtunk rá, bár inkább csak mutatóba, ezután szépen sorjában kikerültek a krumplik, majd újabb öntözést követően kapott jó vastag (kb. 40cm-es szalmatakarást) Ezután többé kevésbé sikerült locsolni, de a nyár megoldott a helyzetet a napi 30-50 mm esővel. Mire mindenkinél már virágzott, nálunk akkor kezdett kikandikálni a szalma alól, mire mindenki felszedte nálunk már alig látszott ki a gazból az a néhány tő, ami odáig eljutott, hogy virágba szökkenjen.
Majd kemény munkával betakarítottam szeptember elején a jól megrágott, és igen apró szemű "termést".
A vetőmag 5. éves sharpo mira volt. Összehasonlításként ugyanez a gumó másik két kertben hagyományos módon termesztve rekord hozamot hozott.

Mi lehetett a gond?


A kiásáskor azok a tövek voltak leginkább termők, melyek átjutottak a talaj felé, bár a papír elkorhadt, ez kevésnek sikerült. Mondhatod, hogy ez várható volt, és igazad is van. A papírt is kihagyhattam volna, viszont akkor megint csak ásni kell mivel a talaj nem volt feltörve. Talán ha több vizet kap az első időszakban több gumó átjut a talaj felé és több tápanyaghoz jut. Másik probléma, ami sajnos a takarásnál idén mindenütt baj volt, hogy a meztelen csigák és a lótetűk édenkertre leltek a nedves párás közegben... a krumplikon jól látható a rágásnyomuk.

Tanulság?


Szerintem ez a módszer nem az igazi. Kísérleteket kisebb területen kell végrehajtani. És nagyon jól tettem, hogy nem tettem Neked kedves olvasó felelőtlen kijelentéseket tavasszal, arról, hogy rekord krumplitermésem lesz. :)

Jövő?


Jövőre új esélyt kap a szalma. Egyrészt néhány magas ágyás falát ebből készítjük. Illetve kipróbáljuk a másik szalmatakarásos krumplitermesztést, fészkesen vetjük földbe és szalmával takarjuk több hullámban. Kíváncsi vagyok.


Nagyon örülünk minden véleménynek :)

Kövess minket a Facebookon!

9 megjegyzés:

  1. Szia
    Köszönöm a posztot, már én is nekifogtam a saját tapasztalataim leírásához,e még nem jutottam a végére. Nos amit én megéltem: szinte semmim nem lett az idén, ami meg mégis, az hatalmas küzdelmek árán. Én azért fogtam bele a szalmtakarásos módszerbe, mert már nem vagyok 20 éves, gondoltam megspórolom a minden évi ásást. Ez sajnos nem jött be. Egyrészt, úgy ahogy Te írtad, ki sem tudtak fejlődni a magokból a növénykék-mint később kiderítettem a nitrogén hiány miatt, ugyanis a szalma amikor lebomlik nitrogént von el a környezetéből. Ami végül eljutott odáig, hogy termés is legyen-kövezzetek meg, de a pétisónak köszönhető. Azonkívűl elementális harcot vívtam a csigákkal és ahihetetlen mennyiségű gazzal. Pedig nekem előző éven fel is volt ásva. Na szóval idén ásás, tavasszal ültetés, és amikor már erősek a növénykék, akkor lehet takarni a tőveket, vagy sorokat. Még palántázni sem jó szalma közé, mert egyszerűen nme nő.

    VálaszTörlés
  2. Örülök hogy végre van ilyen írás is a neten. Nyugodtan másoljátok ezt is tovább: A szalmának rendkívül magas a lignin tartalma, amely egy csírázásgátló vegyület! Egyes permakultúrás szalmával takart kertekből származó termések méreganyag tartalma többszöröse a pétisózott, "konvencionális" kertből származó termésekénél!!! Ezt sosem fogják bevallani a hívők - a hívők nem gondolkodnak. Csak amikor már tapasztalják hogy valami nem stimmel, akkor...addigra a talaj is kap lignint. Én soha nem használok szalmát a kertben! Használjatok kaszált füvet, több mint elég. Lehet a szalmával bűvészkedni, eredendő természetes tulajdonságait nem tudod megváltoztatni olyan rövid idő alatt, mint pl. egy tenyészidőszak. Szalmát bőséges szerves trágyával kell elkomposztálni 2-3 év alatt. Úgy tűnik, mintha mindenki félne a talajtól, nem akarja a termesztésben használni.. tiszta röhej.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves docsa! Köszönöm az infót, én is pont ezt tapasztaltam. A szalma megy a komposztra, fűnyesedék, meg van elég.

      Törlés
    2. Egyetértek kedves docsa! :) Ne féljetek használni az oldal linkjét, ha szükségetek van rá :) Mi pedig folytatjuk a többi "csodamódszer" tesztjét. Szép napot!

      Törlés
  3. Az "elszórom a földön és letakarom szalmával" módszert tavaly kipróbáltam... nekem bejött, igaz, hogy egy sok éve "érintetlen", igen gazdag talajéletű földterületen, (erdei humusz) tettem mindezt. (kartont nem is használtam).. a 40 gumóból 37 termett, se nem locsoltam, se nem gazoltam... gyakorlatilag semmit nem csináltam vele.. csak a természetre bíztam! Lett termés, de nem sok, és nem nagy gumók. valami betegség is megtámadta, de krumplibogár az nem volt... Azt hiszem, a "siker" nagyrészt az időjárásnak (esős) és a nagyon jó talajnak volt betudható. Ez az én tapasztalatom.

    VálaszTörlés
  4. Nekünk eddig bejött a szalmás termesztés, bár mindkét évben más sikerült. Gondolom ez szalma nélkül is így lett volna. Tavaly sok cukkini és zöldbab termett, idén nagyjából csak a paradicsom sikerült, de azt még mindig esszük (tálcán érnek az ablakban az utolsó darabok még). Tény, hogy csiga sok lett, de lecsigaölőztem őket. Gaz alig, az is csak kétféle: tarack és szulák (futó fehérvirágú). Jövőre folytatjuk, ásás nélkül, csak vetve/ültetve.

    VálaszTörlés
  5. Nekünk eddig bejött a szalmás termesztés, bár mindkét évben más sikerült. Gondolom ez szalma nélkül is így lett volna. Tavaly sok cukkini és zöldbab termett, idén nagyjából csak a paradicsom sikerült, de azt még mindig esszük (tálcán érnek az ablakban az utolsó darabok még). Tény, hogy csiga sok lett, de lecsigaölőztem őket. Gaz alig, az is csak kétféle: tarack és szulák (futó fehérvirágú). Jövőre folytatjuk, ásás nélkül, csak vetve/ültetve.

    VálaszTörlés
  6. Nekünk is sikerült, ez alapján:
    https://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E

    Annyi, hogy csak februárban csináltuk, kartonlapok nélkül. Márciusban már beletettük a krumplit, olyan 30-40 cm mélyre. Tavalyi áprilisi fagyok után bújtak ki a krumplilevelek, júniusban már volt újkrumpli. Sokat, szépen termett.
    Ami kell a szalmás termesztéshez, az a JÓ szén - nitrogén arány. Szén tartalmat adja a szalma, nitrogént pedig a lótrágya.
    A februári 60 cm takarásból októberre 10-15 cm életteli szalmás komposztréteg lett, gilisztákkal, százlábúakkal, bogarakkal. Nálunk barnahomok van, ami nagyon gyorsan kiszárad, de a takarás alatt nedves maradt.

    Érdemes kicsiben kipróbálni, tapasztalatot gyűjteni!

    VálaszTörlés
  7. Szalma 20cm utàna egy jó vastag istallo tràgya 20cm utaa 30centi szalma es évröl évre jobb lesz csak pótolni kell mindig ... idő kell mire beàll a talaj..

    VálaszTörlés

Szólj hozzá! Neked milyen tapasztalatod van a témában?