2014. április 2., szerda

Hogyan tüntessük el a szerves hulladékokat? Komposztálás, alapismeretek,harmadik rész.

3. LECKE
Hozzávalók, azaz mit és hogyan tudunk komposztálni?


Üdvözöllek. Úgy néz ki eldöntötted, hogy az élet kellemes, és természetszerető oldalát választod, és érdekel a komposztálás is.

Bizonyára az előző leckék során felmerült Benned néhány kérdés. Ne habozz feltenni, írj nekünk levelet, kommentet, csak füstjeleket ne küldj ;)
A legtöbb kezdő kertészben felmerül, mit tehetek bele? Erre találod meg a választ ebben a leckében. 


Ne feledd, a természet önmaga is komposztál. Mi csak picit besegítünk neki, ezért semmi ok az aggodalomra, menni fog Neked is. Ha biztos akarsz lenni
a dolgodban tedd fel az alábbi kérdéseket és ha mindre nem a válaszod már mehet is a halom tetejére:

1. Tartalmaz-e bármilyen toxint, betegséget?
2. Permetezett-e a fűnyesedék, gally stb?
3. Antibiotikummal kezelt állat ürüléke?
4. A legfontosabb kérdés pedig: Lebomló szerves anyag-e?

Lássuk, mi az, ami nekünk aranyat ér:

ZÖLDEK:
-édesvízi algák, moszatok, akváriumok vize
-Csirke trágya (az egyik legjobb nitrogén, foszfor, és kálium forrás)
-dísznövények (beteg részek kivételével)
-friss fűnyesedéket, mindig keverjük valami BARNÁVAL, ha magában használjuk max. 5 cm-ben rétegezzük
-mindenféle kerti zöldek
-lótrágya (amennyiben olyan szerencsés vagy, mint mi akkor pont csak a szomszédig kell érte elmenni.
-házi állatok ürüléke, aljazásukhoz használt fűrészporral, szalmával keverve
-emberi vizelet (ismét egy nagyon jó nitrogén és kálium forrás)
-konyhai zöld hulladék
-emberi ürülék is komposztálható! erről később lesz szó
-a gyomnövényeket még felmagzás előtt dobjuk a komposztra, a tarackos gyökerű fajtákat, pedig előbb néhány napig pl. betonon szárítva öljük meg

BARNÁK:
-metszések után maradt gallyak, igazán jó szolgálatot tesznek a halom jó levegőzése érdekében. Az aprításról később beszélünk.
-ne feledkezzünk meg az elszáradt növényi részekről (paradicsom, paprika, burgonya indák stb, amit a növények maguk után hagynak
-a szépen zörgő őszi falevelek (raktározz belőle jó sokat)
-szalma, napraforgó és kukorica csutka, szár (érdemes ezeket is aprítani)
-amennyiben a tűlevelekkel nem tudsz mit kezdeni, kis mennyiségben azt is hozzáadhatod, de igen lassan bomlik, inkább mulcsozz vele

Mi az amitől óvakodjunk?
-beteg növényi részeket és ágakat, legjobb, ha gyújtósként hasznosítjuk
-a kutya,macska, hüllő, és sertés trágya parazitákat tartalmazhat, ezért veszélyes lehet főként terhesekre és gyermekekre
-forgalmas utak mentén lévő szennyezett növényeket ne keverjünk a komposztunkba
-hús,csontok,halmaradványok lassan bomlanak és könnyen büdösödnek (bár egyes irányzatok megkövetelik, erről később)
-fényes papírok, lassan bomlanak, műanyagokat és nehézfémeket tartalmazhatnak

Talán belefér, de nem a legjobb:
-fekete-fehér újságokat beletehetsz, de könnyen összetapadna, előtte mindig aprítsd őket, ezeket és a kartonokat leginkább talajtakarásos kertészkedés során hasznosíthatod (erről később)
-a fűrészporral vigyázz, lassan bomlik, nagyon lassan, keverd ZÖLDdel
-a ledarált nyesedék, metszett ágak, előbb mulcsként hasznosíthatók, majd szépen lassan komposztálódnak
-fahamu, csak kis mennyiségben használd, mert kilúgosítja a talajt, egyébként remek kálium forrás
Egy lehetséges veszélyforrás bizonyos E.colival fertőzött szarvasmarhák trágyája.
Legalább 4 hónap teljen el szüretig a kihelyezéstől és mindig használj kesztyűt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szólj hozzá! Neked milyen tapasztalatod van a témában?