Hogyan tüntessük el a szerves hulladékokat? Komposztálás, alapismeretek,harmadik rész.

3. LECKE
Hozzávalók, azaz mit és hogyan tudunk komposztálni?

Üdvözöllek. Úgy néz ki eldöntötted, hogy az élet kellemes, és természetszerető oldalát választod, és érdekel a komposztálás is.

Bizonyára az előző leckék során felmerült Benned néhány kérdés. Ne habozz feltenni, írj nekünk levelet, kommentet, csak füstjeleket ne küldj ;)

A legtöbb kezdő kertészben felmerül, mit tehetek bele? Erre találod meg a választ ebben a leckében. 

Ne feledd, a természet önmaga is komposztál. Mi csak picit besegítünk neki, ezért semmi ok az aggodalomra, menni fog Neked is. Ha biztos akarsz lenni

a dolgodban tedd fel az alábbi kérdéseket és ha mindre nem a válaszod már mehet is a halom tetejére:

1. Tartalmaz-e bármilyen toxint, betegséget?

2. Permetezett-e a fűnyesedék, gally stb?

3. Antibiotikummal kezelt állat ürüléke?

4. A legfontosabb kérdés pedig: Lebomló szerves anyag-e?

Lássuk, mi az, ami nekünk aranyat ér:

ZÖLDEK:

-édesvízi algák, moszatok, akváriumok vize

-Csirke trágya (az egyik legjobb nitrogén, foszfor, és kálium forrás)

-dísznövények (beteg részek kivételével)

-friss fűnyesedéket, mindig keverjük valami BARNÁVAL, ha magában használjuk max. 5 cm-ben rétegezzük

-mindenféle kerti zöldek

-lótrágya (amennyiben olyan szerencsés vagy, mint mi akkor pont csak a szomszédig kell érte elmenni.

-házi állatok ürüléke, aljazásukhoz használt fűrészporral, szalmával keverve

-emberi vizelet (ismét egy nagyon jó nitrogén és kálium forrás)

-konyhai zöld hulladék

-emberi ürülék is komposztálható! erről később lesz szó

-a gyomnövényeket még felmagzás előtt dobjuk a komposztra, a tarackos gyökerű fajtákat, pedig előbb néhány napig pl. betonon szárítva öljük meg

BARNÁK:

-metszések után maradt gallyak, igazán jó szolgálatot tesznek a halom jó levegőzése érdekében. Az aprításról később beszélünk.

-ne feledkezzünk meg az elszáradt növényi részekről (paradicsom, paprika, burgonya indák stb, amit a növények maguk után hagynak

-a szépen zörgő őszi falevelek (raktározz belőle jó sokat)

-szalma, napraforgó és kukorica csutka, szár (érdemes ezeket is aprítani)

-amennyiben a tűlevelekkel nem tudsz mit kezdeni, kis mennyiségben azt is hozzáadhatod, de igen lassan bomlik, inkább mulcsozz vele

Mi az amitől óvakodjunk?

-beteg növényi részeket és ágakat, legjobb, ha gyújtósként hasznosítjuk

-a kutya,macska, hüllő, és sertés trágya parazitákat tartalmazhat, ezért veszélyes lehet főként terhesekre és gyermekekre

-forgalmas utak mentén lévő szennyezett növényeket ne keverjünk a komposztunkba

-hús,csontok,halmaradványok lassan bomlanak és könnyen büdösödnek (bár egyes irányzatok megkövetelik, erről később)

-fényes papírok, lassan bomlanak, műanyagokat és nehézfémeket tartalmazhatnak

Talán belefér, de nem a legjobb:

-fekete-fehér újságokat beletehetsz, de könnyen összetapadna, előtte mindig aprítsd őket, ezeket és a kartonokat leginkább talajtakarásos kertészkedés során hasznosíthatod (erről később)

-a fűrészporral vigyázz, lassan bomlik, nagyon lassan, keverd ZÖLDdel

-a ledarált nyesedék, metszett ágak, előbb mulcsként hasznosíthatók, majd szépen lassan komposztálódnak

-fahamu, csak kis mennyiségben használd, mert kilúgosítja a talajt, egyébként remek kálium forrás

Egy lehetséges veszélyforrás bizonyos E.colival fertőzött szarvasmarhák trágyája.

Legalább 4 hónap teljen el szüretig a kihelyezéstől és mindig használj kesztyűt!

Kövess minket a Facebookon!

Hogyan tüntessük el a szerves hulladékokat? Komposztálás, alapismeretek, második rész.

2. LECKE

Hogyan építsünk komposzthalmot?

Először nem a formáról, tárolóról és kertbeli elhelyezésről lesz szó, hanem arról, hogy több vagy kevesebb energiát szeretnénk befektetni.

Amennyiben szeretnénk a lazsálós módszert alkalmazni, akkor az úgynevezett hideg komposztot, amennyiben időmilliomosok és megfelelően lelkesek vagyunk

a forró komposztot ajánlom.

Kíváncsi vagy mit rejtenek ezek a bűvös szavak? Tarts velünk, olvass tovább!

A lazsálós módszer:

Személy szerint a kertben mi is ezt használjuk, mivel minimális erőfeszítést kíván. Mindössze egy halomba kerül minden, amit a komposztra szánunk,

a levelektől, a háztartási zöldhulladékon át, a növények szárain és a (lehetőleg felmagzás előtt kihúzott) gyomokon át minden szerves anyag.

A friss organikus "szemetet" (lassan ezt a szót nem ismerem, mivel minden nyersanyaggá válik, ha megváltozik a szemléleted) laza mozdulattal a

halom tetejére dobjuk. És ennyi. Pont. Na jó, ha szeretnéd gyorsítani a folyamatot, akkor pár havonta lazítsd meg és miután ellenőrizted a nedvességet,

szükség esetén pótold a hiányzó vízmennyiséget. A komposztod akkor van kész, ha már nem látod miből készült. Az eredmény földszerű anyag lesz,

mely olyan értékes, mint az arany. A növényeid imádni fogják, és rakétasebességgel fognak fejlődni.

Előnyök:Legkisebb munkabefektetéssel jár. Folyamatosan "építed".

Hátrány: Lassú, 12-24 hónap alatt készül el. (bár részben ez a cél az élettel :) Nem pusztítja el kórokozókat és a gyommagvakat.
A fás részek lebomlása, akár még több időt is igénybe vehet. Szükség lehet a végeredmény átszitálására.

Vigyázat forró!

És tényleg! Tégy egy próbát: vágd le a füved, és még frissiben halmozd őket egy kupacba. Hamarosan olyan meleg lesz a kupac belsejében, hogy igencsak sütni fogja a kezed. Persze utána kihűl. Miért? Aki olvasta az 1. leckét, már tudja: mert nem ideális a C/N arány a friss fűnyesedékben. Hogyan csináljuk akkor? Mi a módja a "forró" komposzt készítésnek?

Ez a módszer kétség kívül gyors. Viszont munkaigényes, és bár patikamérleg nem kell hozzá, fontos az ideális arányok használata. Néhány héten belül viszont kész. Kulcsfontosságú a kritikus tömeg elérése. Vagyis csak akkor kezd bele, ha van legalább egy köbméternyi alapanyag, mert ez az alapmennyiség, ami képes megtartani a hőt. Ha megvan, keverj össze egy rész ZÖLD és két rész BARNA összetevőt (ezekről beszéltünk az 1. Leckében) 

Figyelj az ideális nedvességtartalomra. Ezeket a lépéseket folytatva építsd meg a halmot, ami min. 1 m x 1 m x 1 m legyen, vagy rakhatod a következőképpen is: 1,5 m legyen az alapja és kb. 1 m a felső szélessége. Amint, eléred a kritikus tömeget, szinte azonnal elindul a ribillió, és emelkedni kezd a hőmérséklet,(a cél a 45-65°C) amit a nagy tömeg szépen szigetel is. A megfelelő oxigén ellátás miatt itt hetente meg kell forgasd a halmot, és szükség esetén pótolni kell a nedvességet. Az első néhány hét után a forró fázis lecseng és kb. 25-40°C körüli hőmérsékleten fejeződik be a komposztálódás. Amikor kihűl és már nem ismerhető fel semelyik alkotórész, akkor van kész.

Előny:Alig két hónap alatt magas minőségű kész komposzthoz jutunk. A keletkező hő képes elölni a gyommagvakat és az esetleges kórokozókat is.

Hátrány: Pepecselők előnyben. Ideális mennyiségeket, arányokat, nedvességet és oxigén ellátottságot igényel. 

Kövess minket a Facebookon!

Hogyan tüntessük el a szerves hulladékokat? Komposztálás, alapismeretek, első rész.

1. LECKE

Megtanítunk Téged, hogyan készíts komposzthalmot, és hogyan varázsold optimálissá a lebomlás körülményeit.

Ha körülnézel, sétálsz erdőben, mezőkön, jól látható, hogy a természet folyamatosan megújul, a talajképződés, komposztálódás végbemegy emberi beavatkozás nélkül is. Ahhoz, hogy ez a kertünkben is jól működjön és cseppet gyorsabban menjen végbe a következőket kell tudnod:

Mi kell a komposztálódáshoz? 

Levegő+Víz+Nitrogén+Szén

Levegő:

A lebontásban résztvevő optimális baktériumflórának levegőre van szüksége. Ezért a komposzt halomnak szellősnek, porózusnak kell lenni, hogy a levegő jól átjárja és a komposztáló szervezetek elegendő oxigénhez jussanak. Az összetömörödött, töppedt halmoknak rossz a szellőzése (pl. a nagy halomba rakott friss fűnyesedék!!).

Javasolt ezért 1-2 havonta meglazítani a halmot, hogy a korábban tömeg közepén lévő részek is levegőhöz jussanak.

Víz:

Az optimális nedvesség elengedhetetlen. Amennyiben túl nedves a halom, lecsökken a hőmérséklet, kevesebb levegő jut egyes részekhez, magyarul, csökken a komposztálódás sebessége. Amennyiben túl száraz a halom, a baktériumok kiszáradnak,a halom fel sem melegszik és megint lecsökken a bomlás sebessége. Az optimális nedvességtartalom kb. egy kicsavart szivacs érzetével azonos.

Szén:

A lebontásban résztvevő szervezetek a szerves anyagok széntartalmát használják energia forrásként. Magas széntartalmúak azok a szerves hulladékok, melyek barnák, sárgák, így pl. szalma, kukorica és egyéb növények szárai, száraz levelek. A továbbiak során ezeket hívjuk majd BARNA összetevőnek. 

Nitrogén:

A mikrobák sejtstruktúrái is fehérjékből épülnek fel. Ezért szükség van a megfelelő mennyiségű nitrogén tartalmú összetevőkre is. Legnagyobb mennyiségben a nagy nedvesség tartalmú zöld növényi részek, az állati/emberi!!! ürülékek, trágyák. A későbbiekben ezeket hívjuk majd ZÖLD összetevőknek, bár színük ennél sokkal változatosabb lehet. 

C/N egyensúly

Amennyiben a szén és a nitrogén egyensúly optimális, tehát 30/1, azaz 30 BARNA : 1 ZÖLD, akkor a leggyorsabb a lebomlás, jó irányba tart a komposzt. Amennyiben túlsúlyba kerül a ZÖLD, akkor a nitrogén felesleg miatt a halom bűzössé válhat, a keletkező ammónia gáz miatt. Amennyiben BARNA túlsúly van, a lebomlás lelassul, mivel nincs elég nitrogén a rendszerben, hogy a mikrobák felépíthessék telepeiket. 

Példának vegyük a nyáron leggyakrabban előforduló fűnyesedéket:

Itt az arány kb. 20/1 ezért szükség van további BARNA összetevő hozzáadására, hogy elérjük az optimumot. Gyakorlatban persze ezt nem kell patikamérlegen porciózni, elegendő ha olykor beavatkozunk. Amennyiben viszont végigolvasod, megérted és alkalmazod a blogon leírt szemléletváltást körülbelül olyan arányban fog keletkezni hulladék a háztartásodban, hogy erre az arányra sem kell majd külön gondot fordítanod. 

Kövess minket a Facebookon, katt ide!